E Nemzeti Park haz�nk k�l�nleges, foly�k �s patakok �ltal form�lt erd�s dombvid�ke, ahol a vizeny�s, nehezen j�rhat� v�lgytalpakat dimbes-dombos kavicsh�tak vonulata �vezi. Nyugatr�l kelet fel� fokozatosan ellaposod� dombokat, dombsorokat tal�lunk, ezek fenns�kszer� form�t alkotnak. A t�jk�pet a foly�k v�lgyei, valamint a benn�k siet� patakok teszik tagoltabb�. A ter�let �tlagmagass�ga a tengerszint felett 250-300 m. A legmagasabb pont Fels�sz�ln�k�n a H�rmashat�r (387 m), a legalacsonyabb a Zala-v�lgy�ben Fels�j�nosfa hat�r�ban (191 m) van.
�ghajlata �tmenetet k�pez a Dun�nt�l �s az Alpok k�z�tt, de d�li mediterr�n elemek is �reztetik itt hat�sukat. �gy alakult ki a kedvez�, �n. szubalpin kl�ma. A ter�let legjellemz�bb saj�toss�ga a sok csapad�k, az �ves csapad�kmennyis�g 700-950 mm k�z�tt van, emiatt forr�sokban, v�zfoly�sokban gazdag. Legjelent�sebb foly�ja R�ba mely �-r�l hat�rolja .