Míg az Őrségre a Nyugat-Dunántúl növényvilága, a nedves rétek és erdők jellemzőek, a Vendvidék már igazi Alpokalja, a magashegységek jellegzetes növényeivel és állataival. Az ország legcsapadékosabb része különleges társulásokat, jégkorszaki eredetű tőzegmohalápokat és tőzegmohás réteket őrzött meg. 

Az Őrség növényvilágának lakója a rovarokkal is táplálkozó kereklevelű harmatfű, a sárga liliom, a henye boroszlán, a fecsketárnics és a kornistárnics. Őshonos cserje, a havasi éger, a páfrányok közül pedig a bordaharaszt és a hatalmasra növő struccharaszt. Az állatvilág szintén a hegyek és a síkság találkozására jellemző. Az apró tavakban alpesi gőte, a kristálytiszta patakokban pedig dunai ingola él.

Európa egyik legtisztább és legtermészetesebb folyója, a Rába páratlan életteret nyújt az itt tenyésző tegzeseknek, szitakötőknek, védett halfajoknak, mint amilyen a német és a magyar bucó. A rábai zátonyokon fészkel a kis lile. Minden második oszlopon gólyafészket látni (Körmendet a gólyák városának is nevezik): a madarak a vizes rétekre járnak békázni. Kizárólag itt látható, jellegzetes madár a keresztcsőrű, amely a fenyőtobozból pattintja ki a magot.

........................................................................................................ 

A  falvakban a patakvölgyre tekintő domboldalakon egymástól távol sorakoznak a pár házból álló települési egységek, a szerek, amelyek a gyepürendszer részeként a honfoglalás utáni faluformák maradványai.

.............................................................................................