orsegierdei-lak
orsegierdei-lak
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
KLNLEGESSG

Aptistvnfalvn  ltogathat az orszg els Hatrr Emlkhelye!!!

Ltogats eltt   be kell jelentkezni: 30 484 4347.

 
idjrs

Idjrs elrejelzs

 
- rsg s Vend-vidk teleplsei

Krnyez helysgek

Orfalu (Andovci)

Ez a falu mr nem az rsghez, hanem a Vendvidkhez tartozik. A Vendek kelta szrmazsak, s nyelvket szlovnnak nevezik. A Vendvidket az un. "szrvnytelepls" jellemzi. Ez abban klnbzik az rsg szereitl, hogy itt a domboldalakon, dombhtakon nem egy kzpont kr szervezd hzcsoportokat, hanem magnyos portkat tallunk. Ilyen telepls Orfalu is. Nevnek eredete vitatott, legnagyobbrszt az rfalu s az rfalu kztt oszlanak meg a vlemnyek. A magyarorszgi Vendvidk legkisebb helysge. A falu kzepn tallhat az 1823-ban ptett haranglb.

Alsszlnk

A vendvidk szlovn s nmet lakossg falujt elszr 1378-ban emlti oklevl ( Dolnji senik, Unterzemming ). Az gynevezett "szentgotthrdi csata", amelyben a keresztny seregek magyar s francia dandrja 1664. augusztus 1-n megverte s jrszt a Rbba szortotta Kprli Ahmed nagyvezr trk seregt, rszben a falu hatrban zajlott le. A f utcn ll plbniatemplom 1815-ben plt ks barokk stlusban.

 

 

Aptistvnfalva (Stevanovci)

Aptistvnfalva szlovn nemzetisg telepls, Szentgotthrdtl 7 km-re az n. Hrmashatrnl fekszik, 3 km-re a ktvlgyi szlovn, 10 km-re a rbafzesi hatrtkeltl.
Els okleveles emltse 1350-bl szrmazik. Mint a falu neve is elrulja, a III.Bla ltal alaptott szentgotthrdi cisztercita aptsg birtokn teleplt. 1937-ben hozzcsatoltk az eredetileg Brglin-nek nevezett jbalzsfalvt. Lakosai jrszt szlovnek. Jelenleg 420-an lnek a kzsgben, a szzad kzepn a llekszm ennek kzel ktszerese volt. A hatalmas erdsgek kzt elhelyezked szrt jelleg telepls j levegj vidken 300 m-nl is magasabban teleplt, nem messze tallhat tle a festi krnyezetben ltestett mriajfalui vztroz. 1786 krl plt templomnak titulusa Harding Szent Istvn apt.

 

 

0 0 0 0

Felsmarc

A mintegy 330 lakos Felsmarcra a Csknydoroszlbl az rsgbe vezet ton kell elindulni. A Rba hdjn tkelve a msodik elgazsnl kell balra fordulni. Hatrban feltrt bronzkori leletek tansga szerint srgi lakhely ez a telepls. A falutl szakra fekv dombtetn, a Ttfalu major helyn megtallhatk a trk idben llt kis erd romjai. A kastly a Csny csald volt, benne 10 hajd rizte Csny Bernt vezetse alatt a krnyk biztonsgt az 1600-as vek els felben. A vracska a szentgotthrdi csata idejn sszedlt, feljtst a haditancs nem engedlyezte. A falu kzepn emelked Szent Erzsbet templom kzpkori falrszeket rztt meg szaki oldaln. Plbnosai a XV. szzadtl ismertek. A jelenlegi templom rzi a Csny csald kriptjt. A falu dli vgt rint, Szce fell rkez Kerl t nyomvonala a rgszek szerint mr ezer ves. A falu szomszdsgban tallhat a 92 hektros Himfai parkerd, mellette a 12 hektros horgszt vizt fodrozza a szl. A t rendkvl gazdag csuka, ponty, keszeg s egyb halfajokban.

 

 

Felsszenterzsbet

Zala megye legkisebb teleplse a Kerka menti dombsgon, 2000-ben mindssze 19-en laktk. A rszben kzmvestett teleplsen rdekessgknt nhny XX. szzad eleji zrt verandt szemllhetnk. Helyi nevezetessgeit ; a XVIII. sz.-beli borona szerkezet haranglbat a szentendrei, fstshznak plt boronahzt pedig a Gcseji Falumzeum rzi. A krnyk erdkben gazdag, gombszsra, kirndulsra kivlan alkalmas.

 

 

Felsszlnk

A szlovn / vend lakossg falut elszr 1378-ban emlti oklevl. Magyarorszg legnyugatibb teleplse, Szentgotthrdtl dlnyugatra, mintegy 15 kilomterre tallhat. Br vdett npi lakhza mr nics, a figyelmes szemll mg megtallhatja nyomait a hajltott boronafal vend pleteknek. A XIX. szzadi tmenti feszlet dacol egyedl a ml idvel. Az ll szr szinte pillrt alkot, amelyen ember magassgban egy flkvesre hajltott bdogfeds, kovcsolt vasrcs "flkben" Mria ll, felette a megfesztett Krisztus, akit egy glasisak vd. Szintn a F utcban tallhat a XIX. szzad kzepe tjn plt darl, volt vzimalom s olajprs. (Az rsgi magyar s vend konyha egyik elengedhetetlen kellke az illatos tkmagolaj.) A faluban van eltemetve Kossics Jzsef (1788-1867) rmai katolikus lelksz, az egyik els tjmonogrfia megalkotja. Mlhatatlan rdemei vannak a vend hagyomnyok s npnyelv megrktse tern. A rgi plbnia pletben plbniatrtneti killts lthat. A falubl gyalogtra-tvonal vezet a szlovn, az osztrk s a magyar hatr tallkozsnl ll Hrmashatr-khz.

 

 

Hegyhtszentjakab

Hegyhtszentjakab ersen talakul telepls. rsos feljegyzs a kzsg mltjrl nincs, de a szjhagyomny annl rdekesebb. Eszerint a kzsg lakinak sei rgen a Pusztaszentmrton nev kzsgben ltek. A trkdls idejn a falu teljesen elpusztult, mindssze 4-5 csaldnak sikerlt elmeneklnie a „Galambkuti rok”-ba, innen vndoroltak tovbb s a mai falu terletn telepedtek le. Kevs holmijukat kosarakban cipeltk, ezrt kezdetben a falut Kosrhznak neveztk. A szentgotthrdi csatban egy itteni Jakab nev vitz a harcokban kitntette magt, jutalmul megkapta ezt a kzsget. A kzsg mai neve tle szrmazik. Hogy gy volt-e vagy sem, azt nem tudjuk biztosan, de a szjhagyomny, mely ezen a tjon mindig ersen lt, bizonyra megrztt valamit a trtnelem nehz idszakbl. A telepls kzpontjban ll a XIII. szzadban romn stlusban ptett memlk templom, melynek vdszentje Szent-Jakab apostol. Egyhajs, szentlye flkr zrds, nyugati homlokzata eltt ll a torony, a sekrestyetoldalk a XIX. szzadbl szrmazik. Az 1698-as vizitci szerint a templom belseje gerendamennyezetes, krusa s szszke fa, de oltra k volt. Tornyban egy harang volt. A templomot 1738-ban renovltatta az Esterhzy-csald, ksbbi kegyura a Sigray-csald lett. jabb restaurlsa az 1980-as vekben fejezdtt be. Gazdag rokok oltrt a Szent-Jakab apostol s a Szenthromsg, Szent-Jzsef s Pduai Szent-Antal faszobrai dsztik. A kzsg hatrban van a Vadsa-t, melyet 1968-ban lltottak helyre jrszt trsadalmi munkban. A 3,5 ha terleten csodlatosan szp krnyezetben, a hasonnev patak vznek felduzzasztsval keletkezett.

 

 

Ktvlgy

Aptistvnfalvtl nyugatra fekv falu. A Vendvidk szrvny teleplsszerkezetnek szp pldi lthatk Ktvlgyn. A magas dombokon plt telepls nevt mg a szzad elejn is hiba kerestk volna a trkpen, hiszen jelenlegi nevt Permise s Ritkahza 1951-ben trtnt egyeslse utn kapta. A F utca 36-os szm npi lakhzban helytrtneti mzeum mkdik. Ktvlgy legjabb kori nevezetessge a Ktvlgy-Cepinci hatrtkel, amelyet 2002-ben nyitottak meg s amelynek rvn a Rba-vidk dli rsze is sszekttetst nyert Szlovnival.

 

 

Magyarszombatfa

Magyarszombatfa Vas megye dli cscskben tallhat, a Welemer vlgyben. Els okleveles emltse 1366-bl szrmazik. A telepls szerkezete rszben utcra plt hzakbl, rszben ezen hzak melletti siktoron t megkzelthet egy vagy tbb hz sszessgbl ll. A fazekasairl (gerencsrek) nevezetes falu kvl esik a trtnelmi rsg hatrain. A teleplshez tartozik a hetvenes vekig nll Gdrhza is. A kt falu egyttes llekszma sem haladja meg a 300 ft. Az agyag, a sovny fld mellett nagyon sok csaldnak nyjtott ezen a tjon meglhetst. Megrakott szekereikkel az itt lakk valaha messzi vidkeket is felkerestek, hogy az ltaluk ksztett cserpednyeket gabonra cserljk. Az 50-es vekben ltrehoztk a Kermiagyrat, amely hossz ideig meglhetst biztostott az itt lk szmra. Az utbbi vek tulajdonosvltsai miatt a gyr lte, a munka, a jvedelem bizonytalann vlt, gy az vszzados hagyomnyt polva, feljtva, jra elkezdtk a hzaknl zni a fazekas mestersget. Magyarszombatfa s Gdrhza futcjn vgigstlva tapasztalhatjuk, hogy ezek a hagyomnyok ma is lnek. Sok porta bejratnl lg a fazekas cgr. Portkik jelents rsze helyben is elkel, de szvesen hvjk ket a klnbz npmvszeti vsrokra is. Az ide ltogatkat krskre, rmmel engedik be mhelyeikbe, ahol klnleges lmny megismerkedni a mestersg rejtelmeivel, (tbb helyen korongozsra is md van) s helyben lehet vlogatni a szpen megmunklt kermik kztt. A kzsg kzmves tevkenysgt mutatja be a F u. 52. szm alatt tallhat Fazekashz.A mlt szzadi, hrom helyisgbl ll szegnyparaszti hzat 1974-ben lltottk helyre, majd 1996-ban jtottk fel. A hajdani mezgazdasggal foglalkoz paraszti fazekas csald otthona tulajdonkppen szz vvel korbbi llapotban maradt meg. A gdrhzi falurszen ll reformtus haranglb 1790-ben kszlt. A „szoknys” fazsindelyes pletet egy nemesnpi csmester ksztette.A kzsg hatrhoz tartozik a ma mr elpusztult mtneki rten talljuk a csillagos nrcisz egyik legnagyobb hazai populcijt. A terlet a falutl szakkeletre van, turistat nem vezet oda, de a helybeliek szvesen tbaigaztanak.

 

 

Mriajfalu

A falu eredetileg kt kzsg volt: Rbakisfalud s Talapatka. 1934-ben egyestettk ket s Szentgotthrd vross fejlesztsig, 1982-ig Mriajfalu nll, 319 lakos telepls volt. A kzelben lv Hrsas t kedvelt kirndul- s frdzhely. Aptistvnfalvtl 5km-re van.

 

 

Szentgotthrd

A kisvros Magyarorszg dlnyugati cscskben fekszik, az Õrsg kapujban, a Rba s a Lapincs foly sszefolysnl. A Vendvidk kzpontjaknt Vas megye legdinamikusabban fejlõdõ teleplse. Lakossga nagyrszt magyar, de szmottevõ nagysgrendben lnek szlovnek s nmetajkak is. A teleplst III. Bla kirly alaptotta 1183-ban, amikor francia cisztercita szerzeteseket teleptett ide, monostort ptve szmukra, melyet Szent Gotthrd hildesheimi pspkrõl neveztek el. A monostor mellett majorsg lteslt, ahol 1350-ig virgzott a feudlis rendszerû mezõgazdlkods. A telepls 300 vig a Szchy csald birtoka volt. Vizesrokkal krlvett erõdtmnyt 1391-ben Szchy Mikls ndor, majd a Zrnyiek, Batthynyak ptettk. A monostort is, az erõdt is a Bocskai-felkels idejn az osztrkok felrobbantottk, ezzel a szerzetesi let megszûnt. A trk elleni 1664. vi szentgotthrdi csata nemcsak az orszg, de egsz Eurpa politikjra hatssal volt. Raimondo Montecuccoli csszri tbornok 1664. augusztus 1-jn itt tkztt meg a Kprl Ahmed nagyvezr parancsnoksga alatt Bcs fel vonul trkkkel. A htrs kzdelem dntõ mozzanata volt, hogy a meneklõ trkk kzl sokan belefulladtak a nagy zpor miatt megradt Rbba. Sajnos a vasvri bkben nem sikerlt kihasznlni a gyõzelembõl fakad elõnyt. Miutn 1873-ban elkszlt a vastvonal Graz fel, megkezdõdtt Szentgotthrd iparosodsa is. A vros gyors sszekttetsbe kerlt a fejlettebb stjer tartomnnyal s a Kisalflddel. Ez a fejlemny hihetetlen gyors gazdasgi s trsadalmi fejlõdshez vezetett Szentgotthrdon az 1800-as vek vgn. Egyms utn alakultak a gyrak, zemek (Jtkgyr, Dohnygyr, ragyr, Selyemszvõgyr, Kaszagyr). A gazdasgi fejlõdst kvettk a trsadalmi vltozsok: oktatsi, egszsggyi intzmnyek jttek ltre, megerõsdtek a civil szervezõdsek. A XX. szzad elsõ vtizednek vgre Szentgotthrd pezsgõ kisvros lett, a megye legfejlettebb ipari struktrjt mondhatta magnak. A vros aranykora az elsõ vilghbort kvetõ Trianoni bkeszerzõdsek utn vget rt. Vonzskrzetnek nagy rsze klfldre kerlt. A kt vilghbor kztt stagnls, a szocializmus elsõ vtizedeiben elsorvads jellemezte a teleplst. Szentgotthrdot nem fejlesztettk s intzmnyeit is fokozatosan elkltztettk. lnkls csak az 1980-as vektõl jelentkezett. A monosotoralapts 800. vforduljn, 1983-ban vrosi rangot kapott a telepls. Az igazi fordulatot a rendszervltozs jelentette. A vros szabadabban tudta szervezni vtizedekig mestersgesen elvgott kapcsolatrendszert. Ez elõszr a kultra, a sport terletn hozott sikereket, de rvidesen a gazdasgi eredmnyekben is tkrzõdtt. Szentgotthrd kedvezõ fldrajzi helyzete s a meglvõ magas szintû ipari kultra vonzotta a klfldi befektetõket. A vros vezetse felismerte a trtnelmi eslyt s nagyszabs infrastruktra s iparfejlesztsi programot indtott el. A kilencvenes vekben kialakult a Szentgotthrd - Heiligenkreuz Hatron tnyl Ipari Park, amely ma tbb mint 3000 fõ szmra biztost munkalehetõsget. Az iparfejlesztssel prhuzamosan az intzmnyhlzat is bõvlt, oktatsi, egszsggyi s kultrlis ltestmnyek sora jult meg. Szentgotthrd kereskedelme is felvirgzott a kiskereskedelmi s vendglt egysgek gomba mdra szaporodtak el a vrosban s a krnyken. Ezek fejldsnek htterben a nagyarny osztrk s szlovn bevsrl turizmus llt, amelynek jelentsge mra cskkenni ltszik. Szentgotthrdnak s trsgnek egyre inkbb a minõsgi turizmus s ms szolgltatsok irnyba kell fejlõdnie. Az nkormnyzat elksztette a Termlpark programot, amely az elkvetkezõ idõszak meghatroz fejlesztsi irnya lesz. Szentgotthrd ismt trtnelmi lehetõsg elõtt ll. Az EU csatlakozst kvetõen visszanyeri tbb mint szz ve elvesztett vonzskrzett, ezzel elfoglalhatja helyt a magyar-osztrk- szlovn hrmashatr trsgben.

 

 

Velemr

A kzsg a megye nyugati szegletben fekszik, szeres telepls. A falu 1340-ig az Omode csald birtoka. Az els okleveles emlts mind a teleplsrl, mind a templomrl 1360-bl val. Egy 1365. vi feljegyzs szerint Fels-Lendva tartozka. A XIV. szzadban vltakozva Szenttrinitsnak, vagy Velemrnek nevezik. A terlet 1366-tl a Szcsi csald, majd a XVI. szzad elejn Thurz Elek lett. A trk korbl nincs adatunk, de annyi biztos, hogy nem tartozik a hdoltsgi terletbe. A Kaz-fle egyhzltogats 1698. vi jegyzknyve szerint Velemr a krnyk legnagyobb teleplse, s az akkor mg protestns templom mellett iskolja s tantja van. Az vszzadok sor a lakossg llekszma egyre cskkent, a XX. szzad kzepn mg kb. ngyszzan laktk, napjainkban pedig mr csak kb 100 f. Itt is jellemz az "elregeds", br szerencsre mg nhny fazekasmhely mg mkdik, s a termszet rtkei egyr

 

pontosid
 
Ltogatk
Induls: 2007-08-03
 
Naptr
2025. Mjus
HKSCPSV
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
<<   >>
 
LTNIVALK

 
Szeretettel kszntjk
 
rsg
 

A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG