Kirándulási lehetőségek: ( javaslatok)

Apátistvánfalvához 3 km-re van Orfalu  , mely 49 fős állandó lakosával az egyik legkisebb település. Ezen a vendvidéki tájakon fellelhető minden egyedi és szép jellegzetesség  is. Kedvező és szép földrajzi fekvésű települést egész évben látogatják a turisták.

Haranláb                                                         Útszéli kereszt

A község az Alpokaljai dombságon helyezkedik el, szoros földrajzi, közigazgatási kapcsolatban két társközségével: Apátistvánfalvával és Kétvölgy községgel.

A település kiemelkedő nevezetessége a Fekete-tó, mely egyedül álló lápvidék, sajátos élővilágával, s szigorúan védett.

Külterülete 1978. óta védett, és jelenleg a község az Őrségi Nemzeti Park része.

Beépítettsége társközségeihez hasonlóan, egyedi, szórvány jellegű, hatalmas köztes zöld területekkel, erdőkkel, rétekkel.

...................................................................................... Kétvölgy település Vas Megyében az osztrák-magyar-szlovén hármas határ találkozásánál lévő Szentgotthárdi kistérségben helyezkedik el. Társközségei: Apátistvánfalva és Orfalu. Legközelebbi város a 10 km-re fekvő Szentgotthárd. A község egész területe az Alpokaljai dombságon helyezkedik el 300 - 360 m közötti tengerszínt feletti magasságban. Közigazgatási területe 6,28 km2, melyből a belterület 13 ha. Lakónépessége jelenleg 145 fő, így 23 fő/km2 népsűrűségi mutatója alapján Vas megye egyik legritkábban lakott területe. A település népességének 90 % - a szlovén anyanyelvű és katolikus vallású. 2002 március 28-án Kétvölgy község határában állandó szlovén határátkelőhely nyílt meg Čepinci (Kerkafő) felé. Beépítettsége a környező településekhez hasonlóan egyedi, szórvány jellegű, hatalmas zöld dombokkal, erdőkkel és rétekkel. Időjárására a közeli Stájer-Alpok van befolyásoló hatással, így általában magas az évi csapadék mennyiség (kivéve az utóbbi egy-két évet). A vidék egyedül álló jellegzetessége a "TÓKA" amely 2-3 m mély, körülbelül 2 m széles gödör. Az esővízből töltődik fel, és a vízzáró agyagréteg nem engedi a vizet elfolyni, melyet leginkább állatok itatására használtak. A település az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik. Kétvölgy látványosságai Az egyedi település szerkezet: A település nagy kiterjedésű rétekkel övezett tanyákból áll, amelyeket hatalmas erdős területek határolnak. Ez a településforma a szórványtelepülés, amely Magyarországon csak ezen a vidéken található. Műemlékvédelem alatt álló épület: Eredeti helyén a Fő utca 36. szám alatt helyreállított zsupfedeles, füstös konyhás, döngölt agyagpadlós boronafalú ház. Harangláb: Az 1880-as évek táján épült szoknyás harangláb a Fő utca 63. szám mellett. Egyedülálló a szórványtelepülés jelleg A település a Nemzeti Park része Tradícionális építészeti jelleg dominál Gazdag növény- és állatvilág

                 Pityerszer
A Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága Szalafő-Pityerszeren három portán tíz épületet vásárolt meg, melyek többsége a 19. század első felében épült. Egy lakóházat, amely eredetileg füstösház volt, Szalafő Papszeréről telepítettek át, hogy az Őrség legrégebbi háztípusa is látható legyen.
Itt van az őrség legértékesebb műemléke, egy emeletes kástu, vagyis éléskamra. A gazda egy szál fejszével maga faragta ki a gerendáit.

Az utca másik oldalán kipróbálhatjuk az őrségi konyha néhány specialitását, a langalót, meg a tökös mákos rétest.

                        Güssing ( Ausztria)

Güssing (Németújvár) nevezetessége a Batthyány család birtokában álló vár. Ennek helyén II. Géza idején kolostor állt. II. Béla elvette az egyháztól és várrá alakította. A tatárjárást követő zűrzavaros időkben a németújvári grófok rablótanyájává vált. Többször gazdát cserélt, majd amikor a Batthyány család birtokába került a vár már békésebb célokat szolgált. A XVIII. Század végére elvesztette stratégiai jelentőségét, mert II. József egy rendelete előírta, hogy az ingatlanok után utcára néző ablakaik száma és tetőfelületük nagysága arányában kell adót fizetni. Tudatos lebontásnak, majd kis híján az enyészetnek esett volna áldozatul, ha utolsó gazdája Batthyány Iván a XX. Század elején nem hoz jelentős áldozatot a megmentésére.