Mg az rsgre a Nyugat-Dunntl nvnyvilga, a nedves rtek s erdk jellemzek, a Vendvidk mr igazi Alpokalja, a magashegysgek jellegzetes nvnyeivel s llataival. Az orszg legcsapadkosabb rsze klnleges trsulsokat, jgkorszaki eredet tzegmohalpokat s tzegmohs rteket rztt meg.
Az rsg nvnyvilgnak lakja a rovarokkal is tpllkoz kereklevel harmatf, a srga liliom, a henye boroszln, a fecsketrnics s a kornistrnics. shonos cserje, a havasi ger, a pfrnyok kzl pedig a bordaharaszt s a hatalmasra nv struccharaszt. Az llatvilg szintn a hegyek s a sksg tallkozsra jellemz. Az apr tavakban alpesi gte, a kristlytiszta patakokban pedig dunai ingola l.
Eurpa egyik legtisztbb s legtermszetesebb folyja, a Rba pratlan letteret nyjt az itt tenysz tegzeseknek, szitaktknek, vdett halfajoknak, mint amilyen a nmet s a magyar buc. A rbai ztonyokon fszkel a kis lile. Minden msodik oszlopon glyafszket ltni (Krmendet a glyk vrosnak is nevezik): a madarak a vizes rtekre jrnak bkzni. Kizrlag itt lthat, jellegzetes madr a keresztcsr, amely a fenytobozbl pattintja ki a magot.
........................................................................................................
A falvakban a patakvlgyre tekint domboldalakon egymstl tvol sorakoznak a pr hzbl ll teleplsi egysgek, a szerek, amelyek a gyeprendszer rszeknt a honfoglals utni faluformk maradvnyai.
............................................................................................. |