Kir�ndul�si lehet�s�gek: ( javaslatok)

Ap�tistv�nfalv�hoz 3 km-re van Orfalu  , mely 49 f�s �lland� lakos�val az egyik legkisebb telep�l�s. Ezen a vendvid�ki t�jakon fellelhet� minden egyedi �s sz�p jellegzetess�g  is. Kedvez� �s sz�p f�ldrajzi fekv�s� telep�l�st eg�sz �vben l�togatj�k a turist�k.

Haranl�b                                                         �tsz�li kereszt

A k�zs�g az Alpokaljai dombs�gon helyezkedik el, szoros f�ldrajzi, k�zigazgat�si kapcsolatban k�t t�rsk�zs�g�vel: Ap�tistv�nfalv�val �s K�tv�lgy k�zs�ggel.

A telep�l�s kiemelked� nevezetess�ge a Fekete-t�, mely egyed�l �ll� l�pvid�k, saj�tos �l�vil�g�val, s szigor�an v�dett.

K�lter�lete 1978. �ta v�dett, �s jelenleg a k�zs�g az �rs�gi Nemzeti Park r�sze.

Be�p�tetts�ge t�rsk�zs�geihez hasonl�an, egyedi, sz�rv�ny jelleg�, hatalmas k�ztes z�ld ter�letekkel, erd�kkel, r�tekkel.

...................................................................................... K�tv�lgy telep�l�s Vas Megy�ben az osztr�k-magyar-szlov�n h�rmas hat�r tal�lkoz�s�n�l l�v� Szentgotth�rdi kist�rs�gben helyezkedik el. T�rsk�zs�gei: Ap�tistv�nfalva �s Orfalu. Legk�zelebbi v�ros a 10 km-re fekv� Szentgotth�rd. A k�zs�g eg�sz ter�lete az Alpokaljai dombs�gon helyezkedik el 300 - 360 m k�z�tti tengersz�nt feletti magass�gban. K�zigazgat�si ter�lete 6,28 km2, melyb�l a belter�let 13 ha. Lak�n�pess�ge jelenleg 145 f�, �gy 23 f�/km2 n�ps�r�s�gi mutat�ja alapj�n Vas megye egyik legritk�bban lakott ter�lete. A telep�l�s n�pess�g�nek 90 % - a szlov�n anyanyelv� �s katolikus vall�s�. 2002 m�rcius 28-�n K�tv�lgy k�zs�g hat�r�ban �lland� szlov�n hat�r�tkel�hely ny�lt meg �epinci (Kerkaf�) fel�. Be�p�tetts�ge a k�rnyez� telep�l�sekhez hasonl�an egyedi, sz�rv�ny jelleg�, hatalmas z�ld dombokkal, erd�kkel �s r�tekkel. Id�j�r�s�ra a k�zeli St�jer-Alpok van befoly�sol� hat�ssal, �gy �ltal�ban magas az �vi csapad�k mennyis�g (kiv�ve az ut�bbi egy-k�t �vet). A vid�k egyed�l �ll� jellegzetess�ge a "T�KA" amely 2-3 m m�ly, k�r�lbel�l 2 m sz�les g�d�r. Az es�v�zb�l t�lt�dik fel, �s a v�zz�r� agyagr�teg nem engedi a vizet elfolyni, melyet legink�bb �llatok itat�s�ra haszn�ltak. A telep�l�s az �rs�gi Nemzeti Parkhoz tartozik. K�tv�lgy l�tv�nyoss�gai Az egyedi telep�l�s szerkezet: A telep�l�s nagy kiterjed�s� r�tekkel �vezett tany�kb�l �ll, amelyeket hatalmas erd�s ter�letek hat�rolnak. Ez a telep�l�sforma a sz�rv�nytelep�l�s, amely Magyarorsz�gon csak ezen a vid�ken tal�lhat�. M�eml�kv�delem alatt �ll� �p�let: Eredeti hely�n a F� utca 36. sz�m alatt helyre�ll�tott zsupfedeles, f�st�s konyh�s, d�ng�lt agyagpadl�s boronafal� h�z. Harangl�b: Az 1880-as �vek t�j�n �p�lt szokny�s harangl�b a F� utca 63. sz�m mellett. Egyed�l�ll� a sz�rv�nytelep�l�s jelleg A telep�l�s a Nemzeti Park r�sze Trad�cion�lis �p�t�szeti jelleg domin�l Gazdag n�v�ny- �s �llatvil�g

                 Pityerszer
A Vas Megyei M�zeumok Igazgat�s�ga Szalaf�-Pityerszeren h�rom port�n t�z �p�letet v�s�rolt meg, melyek t�bbs�ge a 19. sz�zad els� fel�ben �p�lt. Egy lak�h�zat, amely eredetileg f�st�sh�z volt, Szalaf� Papszer�r�l telep�tettek �t, hogy az �rs�g legr�gebbi h�zt�pusa is l�that� legyen.
Itt van az �rs�g leg�rt�kesebb m�eml�ke, egy emeletes k�stu, vagyis �l�skamra. A gazda egy sz�l fejsz�vel maga faragta ki a gerend�it.

Az utca m�sik oldal�n kipr�b�lhatjuk az �rs�gi konyha n�h�ny specialit�s�t, a langal�t, meg a t�k�s m�kos r�test.

                        G�ssing ( Ausztria)

G�ssing (N�met�jv�r) nevezetess�ge a Batthy�ny csal�d birtok�ban �ll� v�r. Ennek hely�n II. G�za idej�n kolostor �llt. II. B�la elvette az egyh�zt�l �s v�rr� alak�totta. A tat�rj�r�st k�vet� z�rzavaros id�kben a n�met�jv�ri gr�fok rabl�tany�j�v� v�lt. T�bbsz�r gazd�t cser�lt, majd amikor a Batthy�ny csal�d birtok�ba ker�lt a v�r m�r b�k�sebb c�lokat szolg�lt. A XVIII. Sz�zad v�g�re elvesztette strat�giai jelent�s�g�t, mert II. J�zsef egy rendelete el��rta, hogy az ingatlanok ut�n utc�ra n�z� ablakaik sz�ma �s tet�fel�let�k nagys�ga ar�ny�ban kell ad�t fizetni. Tudatos lebont�snak, majd kis h�j�n az eny�szetnek esett volna �ldozatul, ha utols� gazd�ja Batthy�ny Iv�n a XX. Sz�zad elej�n nem hoz jelent�s �ldozatot a megment�s�re.