Orfalu (Andovci) |
Ez a falu mr nem az rsghez, hanem a Vendvidkhez tartozik. A Vendek kelta szrmazsak, s nyelvket szlovnnak nevezik. A Vendvidket az un. "szrvnytelepls" jellemzi. Ez abban klnbzik az rsg szereitl, hogy itt a domboldalakon, dombhtakon nem egy kzpont kr szervezd hzcsoportokat, hanem magnyos portkat tallunk. Ilyen telepls Orfalu is. Nevnek eredete vitatott, legnagyobbrszt az rfalu s az rfalu kztt oszlanak meg a vlemnyek. A magyarorszgi Vendvidk legkisebb helysge. A falu kzepn tallhat az 1823-ban ptett haranglb. |
 |
 |
|
Alsszlnk |
A vendvidk szlovn s nmet lakossg falujt elszr 1378-ban emlti oklevl ( Dolnji senik, Unterzemming ). Az gynevezett "szentgotthrdi csata", amelyben a keresztny seregek magyar s francia dandrja 1664. augusztus 1-n megverte s jrszt a Rbba szortotta Kprli Ahmed nagyvezr trk seregt, rszben a falu hatrban zajlott le. A f utcn ll plbniatemplom 1815-ben plt ks barokk stlusban. |
 |
|
|
 |
 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
Felsmarc |
A mintegy 330 lakos Felsmarcra a Csknydoroszlbl az rsgbe vezet ton kell elindulni. A Rba hdjn tkelve a msodik elgazsnl kell balra fordulni. Hatrban feltrt bronzkori leletek tansga szerint srgi lakhely ez a telepls. A falutl szakra fekv dombtetn, a Ttfalu major helyn megtallhatk a trk idben llt kis erd romjai. A kastly a Csny csald volt, benne 10 hajd rizte Csny Bernt vezetse alatt a krnyk biztonsgt az 1600-as vek els felben. A vracska a szentgotthrdi csata idejn sszedlt, feljtst a haditancs nem engedlyezte. A falu kzepn emelked Szent Erzsbet templom kzpkori falrszeket rztt meg szaki oldaln. Plbnosai a XV. szzadtl ismertek. A jelenlegi templom rzi a Csny csald kriptjt. A falu dli vgt rint, Szce fell rkez Kerl t nyomvonala a rgszek szerint mr ezer ves. A falu szomszdsgban tallhat a 92 hektros Himfai parkerd, mellette a 12 hektros horgszt vizt fodrozza a szl. A t rendkvl gazdag csuka, ponty, keszeg s egyb halfajokban. |
 |
|
|
 |
 |
|
 |
 |
Felsszlnk |
A szlovn / vend lakossg falut elszr 1378-ban emlti oklevl. Magyarorszg legnyugatibb teleplse, Szentgotthrdtl dlnyugatra, mintegy 15 kilomterre tallhat. Br vdett npi lakhza mr nics, a figyelmes szemll mg megtallhatja nyomait a hajltott boronafal vend pleteknek. A XIX. szzadi tmenti feszlet dacol egyedl a ml idvel. Az ll szr szinte pillrt alkot, amelyen ember magassgban egy flkvesre hajltott bdogfeds, kovcsolt vasrcs "flkben" Mria ll, felette a megfesztett Krisztus, akit egy glasisak vd. Szintn a F utcban tallhat a XIX. szzad kzepe tjn plt darl, volt vzimalom s olajprs. (Az rsgi magyar s vend konyha egyik elengedhetetlen kellke az illatos tkmagolaj.) A faluban van eltemetve Kossics Jzsef (1788-1867) rmai katolikus lelksz, az egyik els tjmonogrfia megalkotja. Mlhatatlan rdemei vannak a vend hagyomnyok s npnyelv megrktse tern. A rgi plbnia pletben plbniatrtneti killts lthat. A falubl gyalogtra-tvonal vezet a szlovn, az osztrk s a magyar hatr tallkozsnl ll Hrmashatr-khz. |
 |
|
 |
|
 |
 |
|
 |
Hegyhtszentjakab |
Hegyhtszentjakab ersen talakul telepls. rsos feljegyzs a kzsg mltjrl nincs, de a szjhagyomny annl rdekesebb. Eszerint a kzsg lakinak sei rgen a Pusztaszentmrton nev kzsgben ltek. A trkdls idejn a falu teljesen elpusztult, mindssze 4-5 csaldnak sikerlt elmeneklnie a „Galambkuti rok”-ba, innen vndoroltak tovbb s a mai falu terletn telepedtek le. Kevs holmijukat kosarakban cipeltk, ezrt kezdetben a falut Kosrhznak neveztk. A szentgotthrdi csatban egy itteni Jakab nev vitz a harcokban kitntette magt, jutalmul megkapta ezt a kzsget. A kzsg mai neve tle szrmazik. Hogy gy volt-e vagy sem, azt nem tudjuk biztosan, de a szjhagyomny, mely ezen a tjon mindig ersen lt, bizonyra megrztt valamit a trtnelem nehz idszakbl. A telepls kzpontjban ll a XIII. szzadban romn stlusban ptett memlk templom, melynek vdszentje Szent-Jakab apostol. Egyhajs, szentlye flkr zrds, nyugati homlokzata eltt ll a torony, a sekrestyetoldalk a XIX. szzadbl szrmazik. Az 1698-as vizitci szerint a templom belseje gerendamennyezetes, krusa s szszke fa, de oltra k volt. Tornyban egy harang volt. A templomot 1738-ban renovltatta az Esterhzy-csald, ksbbi kegyura a Sigray-csald lett. jabb restaurlsa az 1980-as vekben fejezdtt be. Gazdag rokok oltrt a Szent-Jakab apostol s a Szenthromsg, Szent-Jzsef s Pduai Szent-Antal faszobrai dsztik. A kzsg hatrban van a Vadsa-t, melyet 1968-ban lltottak helyre jrszt trsadalmi munkban. A 3,5 ha terleten csodlatosan szp krnyezetben, a hasonnev patak vznek felduzzasztsval keletkezett.
|
 |
|
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
 |
 |
 |
Magyarszombatfa |
Magyarszombatfa Vas megye dli cscskben tallhat, a Welemer vlgyben. Els okleveles emltse 1366-bl szrmazik. A telepls szerkezete rszben utcra plt hzakbl, rszben ezen hzak melletti siktoron t megkzelthet egy vagy tbb hz sszessgbl ll. A fazekasairl (gerencsrek) nevezetes falu kvl esik a trtnelmi rsg hatrain. A teleplshez tartozik a hetvenes vekig nll Gdrhza is. A kt falu egyttes llekszma sem haladja meg a 300 ft. Az agyag, a sovny fld mellett nagyon sok csaldnak nyjtott ezen a tjon meglhetst. Megrakott szekereikkel az itt lakk valaha messzi vidkeket is felkerestek, hogy az ltaluk ksztett cserpednyeket gabonra cserljk. Az 50-es vekben ltrehoztk a Kermiagyrat, amely hossz ideig meglhetst biztostott az itt lk szmra. Az utbbi vek tulajdonosvltsai miatt a gyr lte, a munka, a jvedelem bizonytalann vlt, gy az vszzados hagyomnyt polva, feljtva, jra elkezdtk a hzaknl zni a fazekas mestersget. Magyarszombatfa s Gdrhza futcjn vgigstlva tapasztalhatjuk, hogy ezek a hagyomnyok ma is lnek. Sok porta bejratnl lg a fazekas cgr. Portkik jelents rsze helyben is elkel, de szvesen hvjk ket a klnbz npmvszeti vsrokra is. Az ide ltogatkat krskre, rmmel engedik be mhelyeikbe, ahol klnleges lmny megismerkedni a mestersg rejtelmeivel, (tbb helyen korongozsra is md van) s helyben lehet vlogatni a szpen megmunklt kermik kztt. A kzsg kzmves tevkenysgt mutatja be a F u. 52. szm alatt tallhat Fazekashz.A mlt szzadi, hrom helyisgbl ll szegnyparaszti hzat 1974-ben lltottk helyre, majd 1996-ban jtottk fel. A hajdani mezgazdasggal foglalkoz paraszti fazekas csald otthona tulajdonkppen szz vvel korbbi llapotban maradt meg. A gdrhzi falurszen ll reformtus haranglb 1790-ben kszlt. A „szoknys” fazsindelyes pletet egy nemesnpi csmester ksztette.A kzsg hatrhoz tartozik a ma mr elpusztult mtneki rten talljuk a csillagos nrcisz egyik legnagyobb hazai populcijt. A terlet a falutl szakkeletre van, turistat nem vezet oda, de a helybeliek szvesen tbaigaztanak. |
 |
|
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
 |
Szentgotthrd |
A kisvros Magyarorszg dlnyugati cscskben fekszik, az Õrsg kapujban, a Rba s a Lapincs foly sszefolysnl. A Vendvidk kzpontjaknt Vas megye legdinamikusabban fejlõdõ teleplse. Lakossga nagyrszt magyar, de szmottevõ nagysgrendben lnek szlovnek s nmetajkak is. A teleplst III. Bla kirly alaptotta 1183-ban, amikor francia cisztercita szerzeteseket teleptett ide, monostort ptve szmukra, melyet Szent Gotthrd hildesheimi pspkrõl neveztek el. A monostor mellett majorsg lteslt, ahol 1350-ig virgzott a feudlis rendszerû mezõgazdlkods. A telepls 300 vig a Szchy csald birtoka volt. Vizesrokkal krlvett erõdtmnyt 1391-ben Szchy Mikls ndor, majd a Zrnyiek, Batthynyak ptettk. A monostort is, az erõdt is a Bocskai-felkels idejn az osztrkok felrobbantottk, ezzel a szerzetesi let megszûnt. A trk elleni 1664. vi szentgotthrdi csata nemcsak az orszg, de egsz Eurpa politikjra hatssal volt. Raimondo Montecuccoli csszri tbornok 1664. augusztus 1-jn itt tkztt meg a Kprl Ahmed nagyvezr parancsnoksga alatt Bcs fel vonul trkkkel. A htrs kzdelem dntõ mozzanata volt, hogy a meneklõ trkk kzl sokan belefulladtak a nagy zpor miatt megradt Rbba. Sajnos a vasvri bkben nem sikerlt kihasznlni a gyõzelembõl fakad elõnyt. Miutn 1873-ban elkszlt a vastvonal Graz fel, megkezdõdtt Szentgotthrd iparosodsa is. A vros gyors sszekttetsbe kerlt a fejlettebb stjer tartomnnyal s a Kisalflddel. Ez a fejlemny hihetetlen gyors gazdasgi s trsadalmi fejlõdshez vezetett Szentgotthrdon az 1800-as vek vgn. Egyms utn alakultak a gyrak, zemek (Jtkgyr, Dohnygyr, ragyr, Selyemszvõgyr, Kaszagyr). A gazdasgi fejlõdst kvettk a trsadalmi vltozsok: oktatsi, egszsggyi intzmnyek jttek ltre, megerõsdtek a civil szervezõdsek. A XX. szzad elsõ vtizednek vgre Szentgotthrd pezsgõ kisvros lett, a megye legfejlettebb ipari struktrjt mondhatta magnak. A vros aranykora az elsõ vilghbort kvetõ Trianoni bkeszerzõdsek utn vget rt. Vonzskrzetnek nagy rsze klfldre kerlt. A kt vilghbor kztt stagnls, a szocializmus elsõ vtizedeiben elsorvads jellemezte a teleplst. Szentgotthrdot nem fejlesztettk s intzmnyeit is fokozatosan elkltztettk. lnkls csak az 1980-as vektõl jelentkezett. A monosotoralapts 800. vforduljn, 1983-ban vrosi rangot kapott a telepls. Az igazi fordulatot a rendszervltozs jelentette. A vros szabadabban tudta szervezni vtizedekig mestersgesen elvgott kapcsolatrendszert. Ez elõszr a kultra, a sport terletn hozott sikereket, de rvidesen a gazdasgi eredmnyekben is tkrzõdtt. Szentgotthrd kedvezõ fldrajzi helyzete s a meglvõ magas szintû ipari kultra vonzotta a klfldi befektetõket. A vros vezetse felismerte a trtnelmi eslyt s nagyszabs infrastruktra s iparfejlesztsi programot indtott el. A kilencvenes vekben kialakult a Szentgotthrd - Heiligenkreuz Hatron tnyl Ipari Park, amely ma tbb mint 3000 fõ szmra biztost munkalehetõsget. Az iparfejlesztssel prhuzamosan az intzmnyhlzat is bõvlt, oktatsi, egszsggyi s kultrlis ltestmnyek sora jult meg. Szentgotthrd kereskedelme is felvirgzott a kiskereskedelmi s vendglt egysgek gomba mdra szaporodtak el a vrosban s a krnyken. Ezek fejldsnek htterben a nagyarny osztrk s szlovn bevsrl turizmus llt, amelynek jelentsge mra cskkenni ltszik. Szentgotthrdnak s trsgnek egyre inkbb a minõsgi turizmus s ms szolgltatsok irnyba kell fejlõdnie. Az nkormnyzat elksztette a Termlpark programot, amely az elkvetkezõ idõszak meghatroz fejlesztsi irnya lesz. Szentgotthrd ismt trtnelmi lehetõsg elõtt ll. Az EU csatlakozst kvetõen visszanyeri tbb mint szz ve elvesztett vonzskrzett, ezzel elfoglalhatja helyt a magyar-osztrk- szlovn hrmashatr trsgben. |
 |
|
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
 |
Velemr |
A kzsg a megye nyugati szegletben fekszik, szeres telepls. A falu 1340-ig az Omode csald birtoka. Az els okleveles emlts mind a teleplsrl, mind a templomrl 1360-bl val. Egy 1365. vi feljegyzs szerint Fels-Lendva tartozka. A XIV. szzadban vltakozva Szenttrinitsnak, vagy Velemrnek nevezik. A terlet 1366-tl a Szcsi csald, majd a XVI. szzad elejn Thurz Elek lett. A trk korbl nincs adatunk, de annyi biztos, hogy nem tartozik a hdoltsgi terletbe. A Kaz-fle egyhzltogats 1698. vi jegyzknyve szerint Velemr a krnyk legnagyobb teleplse, s az akkor mg protestns templom mellett iskolja s tantja van. Az vszzadok sor a lakossg llekszma egyre cskkent, a XX. szzad kzepn mg kb. ngyszzan laktk, napjainkban pedig mr csak kb 100 f. Itt is jellemz az "elregeds", br szerencsre mg nhny fazekasmhely mg mkdik, s a termszet rtkei egyr
| |
| |