Hagyom�ny �s hagyom�ny�rz�s a magyarorsz�gi szlov�nekn�l

A magyarorsz�gi szlov�nek a szlov�kok mellett az az �slakos nemzeti kisebbs�g, amely a K�rp�t-medence nyugati r�sz�n m�r a magyarok bej�vetele el�tt telepedett le. T�bbs�g�k ma a Vas megyei Szentgotth�rdon (Mono�ter), a hozz�csatolt R�bat�tfaluban (Slovenska ves) �s a hat k�rnyez� k�zs�gben: Fels�sz�ln�k�n (Gornji Senik), Als�sz�ln�k�n (Dolnji Senik), Szakonyfaluban (Sakalovci), Ap�tistv�nfalv�n (©tevanovci), Orfaluban (Andovci) �s K�tv�lgy�n (Verica-Ritkarovci) �l. Ezenk�v�l Szombathelyen, Mosonmagyar�v�rott, Budapesten �s sz�tsz�rtan Magyarorsz�g eg�sz ter�let�n laknak m�g szlov�nek. A 2001. �vi n�psz�ml�l�s szerint 3040-en vannak, becs�lt sz�muk �tezer f�.
    A magyarorsz�gi szlov�nek etnikailag a Szlov�n K�zt�rsas�gban, az osztr�k Karinti�ban �s St�jerorsz�gban, az olaszorsz�gi hat�r menti tartom�nyokban, illetve szerte a vil�gon �l� h�rommilli�nyi szlov�ns�ghez tartoznak.

    1989. augusztus 1-j�ig a Szentgotth�rd k�rny�ki szlov�nek a „vasf�gg�ny” m�g�tt �ltek. Elszigetelts�g�k konzerv�lta �letm�djukat. Anyagi �s szellemi kult�r�juk szinte a 19. sz�zadi szinten rekedt meg. A Szentgotth�rd k�rny�ki szlov�n falvakban a term�f�ld k�tharmada 1945 ut�n is mag�ntulajdonban maradt, nem alakultak termel�sz�vetkezetek. A gazdas�gok t�bbs�g�nek �t hekt�rn�l kevesebb f�ldje volt �s van ma is. T�bb mint h�szf�le term�nyt termesztettek, de csak saj�t sz�ks�gletre. A f�ld megm�vel�s�re t�bbnyire ig�s�llatokat, f�k�nt teheneket alkalmaztak.

    A rossz term�f�ld �s a t�ln�pesed�s k�vetkezt�ben a lakoss�g nagy r�sze tavaszt�l �szig id�nymunk�ra k�nyszer�lt. 1960 �s 1990 k�z�tt a szentgotth�rdi iparban dolgoz�k szabads�gukat t�lt�tt�k id�nymunk�val, j�vedelemkieg�sz�t�s c�lj�b�l. 1990 �ta egyre n�vekszik a munkan�lk�liek sz�ma a szlov�n falvakban is. �k Ausztri�ban v�llalnak id�nymunk�t, hogy meg�lhet�si gondjaikon enyh�tsenek.

    A rendszerv�lt�s ut�n fokozatosan megsz�nt az �llatteny�szt�s. A tejcsarnokokat bez�rt�k, a teheneket el kellett adni. M�r csak diszn�t �s baromfit tartanak. Csak n�h�ny gazdas�gn�l van teh�n, a l� igen ritka. Egy-k�t gazda rendelkezik traktorral, komb�jnnal, �s azzal m�soknak is v�llal sz�nt�st �s arat�st. Ma m�r csak a baromfinak vetnek b�z�t. R�gen a rozstermeszt�s fontos volt. A h�zikenyeret rozs- �s b�zaliszt kever�k�b�l s�t�tt�k. A rozs szalm�j�b�l zs�pot k�sz�tettek, azzal fedt�k a h�zak tetej�t.

    Kora �sszel az erd�ben sz�raz faleveleket gerebly�ztek �ssze, �s azzal almoztak eg�sz t�len a tehenek al�. A munk�t a szomsz�dokkal k�z�sen v�gezt�k. Munka k�zben �nekeltek is. A munka v�gezt�vel �ldom�st tartottak. K�z�sen ettek-ittak, s dalra is fakadtak. Ez a hagyom�ny m�r nem �l.  Csak�gy, mint a kukoricafoszt�st. A csuh�t eredetileg az �gyak der�kalj�ba t�mt�k (m�shol ezt h�vt�k szalmazs�knak), sz�k �l�lapot, cekkert, l�bt�rl�t fontak bel�le. A haszn�lati t�rgyakat ma m�r szint�n csak rendezv�nyek keret�ben k�sz�tik. Cekkereket szlov�n b�lokon tombolat�rgyk�nt lehet nyerni. F�zfavessz�b�l font kos�rra sincs m�r sz�ks�g mint t�rol�- �s sz�ll�t�eszk�zre. Fon�s�t rendezv�nyeken mutatj�k be.

    A gy�jt�get� gazd�lkod�s k�r�b�l egyed�l a gomb�sz�s hagyom�nya maradt fenn a mai napig. Nem els�sorban saj�t sz�ks�gletre gy�jtik a gomb�t, hanem elad�s, j�vedelem-kieg�sz�t�s c�lj�b�l.

    A t�k�t hagyom�nyosan a kukorica k�z� �ltett�k. Ma k�l�n t�kf�ldek vannak, t�bbnyire h�j n�lk�li maggal. Mivel egyre kevesebben gazd�lkodtak, nem j�rtak m�r �ssze a szomsz�dok t�len t�kmagot „k�peszteni” – a t�kmagolaj fogyaszt�s�nak hagyom�nya ugyanis tov�bb �l.
    A t�kmagk�peszt�st t�bb faluban is feleleven�tett�k rendezv�nyk�nt. A falu kocsm�j�ban j�nnek �ssze k�peszteni. K�zben megbesz�lik a falu �s a vil�g esem�nyeit, t�rt�neteket mes�lnek �s �nekelnek. A v�g�n alma �s keny�r vagy kal�cs is ker�l az asztalra, meg ital. 
    Szeptemberben szokt�k rendezni a t�kfesztiv�lt. A fesztiv�lra a szomsz�dos Szlov�ni�b�l is h�vnak vend�geket. Egy�tt mentek ki a t�kf�ldre. �gv�g�val sz�thasogatj�k a t�k�ket, �s elt�vol�tj�k bel�le a t�kmagot. A munka v�gezt�vel a helyi kocsm�ban t�kb�l k�sz�lt �teleket esznek (t�kf�zel�k, t�kmagos kal�cs, t�k�s-m�kos r�tes).
    R�gen a t�kmagolaj-sajtol�s is szomsz�dok k�z�s munk�ja volt. Ma m�r g�pes�tett. Csak leadj�k a t�kmagot, �s mennek a k�sz olaj�rt. Akik nem termesztenek t�k�t, Szlov�ni�ban vagy Ausztri�ban v�s�rolj�k a t�kmagolajat.
    A t�kmagolaj egyetlen szlov�n csal�d �tlapj�r�l sem hi�nyozhat, �ljenek b�rhol Magyarorsz�g ter�let�n. A sal�t�kat s�val, ecettel, t�kmagolajjal �s v�zzel �ntik le. T�kmagolaj ker�l t�len a csalam�d�ra, a kocsony�ra �s a diszn�sajtra is.

    A magyarorsz�gi szlov�nek viselete m�r a 20. sz�zad elej�n polg�riasodott. A hagyom�nyos viseleti darabok k�z�l ma a Szentgotth�rd k�rny�ki szlov�nek k�r�ben csak az asszonyok fejkend�je maradt meg. A hatvan �v feletti koroszt�ly t�bbs�ge ragaszkodik a fejkend� visel�s�hez. H�tk�znap reggelt�l estig hordj�k, m�g a legnagyobb melegben is. Vas�r- �s �nnepnapokon mis�re szebb kend�t k�tnek. A faluban szervezett rendezv�nyekre egyesek kend� n�lk�l is elmennek.

    Az anyagi kult�ra ter�let�n gyorsabban megv�lnak a szlov�nek a hagyom�nyos kult�ra elemeit�l. A Szentgotth�rd k�rny�ki szlov�n falvakban a r�di�, telev�zi� hamar t�rt h�d�tott. A telefon – a lakosokon k�v�l �ll� okok miatt – csak az 1990-es �vek ut�n terjedt el. 1989-ben m�g nyilv�nos �llom�sok sem voltak a „vasf�gg�ny m�g�tt”. Telefon csak a tan�cson, boltban �s kocsm�ban volt, meg egy-k�t mag�nlak�sban. Ma az iskol�kban a gyerekek megismerkedhetnek a sz�m�t�g�ppel, �s az internetnek k�sz�nhet�en m�r nem az isten h�ta m�g�tt �lnek.

    A szellemi kult�ra ter�let�n a szlov�nek jobban ragaszkodnak a hagyom�nyokhoz, de itt is m�r sok elem a hagyom�ny�rz�s kateg�ri�j�ba ker�lt �t. A magyarorsz�gi szlov�nek n�vad�si szok�s�ra ma is jellemz�, hogy az egy�nnek vezet�kneve, keresztneve mellett h�zneve �s ragadv�nyneve is van. A leggyakoribb vezet�knevek: Bajzek, Gy�csek, Sulics, Skaper, Mukics, Ropos, Csuk, Szukics, Rog�n, Doncsecz, Merkli, Domiter, Holecz, Cs�sz�r. A keresztnevek k�z�tt ma is a leggyakoribbak a M�ria �s az Anna, a J�zsef �s a Ferenc. Az emberek h�znev�k�n ismerik, nevezik �s sz�l�tj�k egym�st, mivel nagyon sok az egyforma vezet�knev�. A csal�d kihal�s�val a h�zneveket a nem rokon tulajdonos is �r�kli. A ragadv�nynevet valamilyen tulajdons�g alapj�n kapj�k az emberek, �s lehetnek bec�z�k, nevets�gesek vagy s�rt�ek. Ut�bbiakat csak a megnevezett t�voll�t�ben haszn�lj�k.

    Telep�l�seik sz�rv�nytelep�l�sek. A h�zak dombokon elsz�rtan, h�zcsoportokat alkotva helyezkednek el. A h�zcsoportok lak�i eredetileg egy nemzets�ghez tartoztak, rokonok voltak. Az ut�dok legt�bbsz�r a sz�l�k birtok�n �p�tkeztek, majd k�s�bb k�zeli vagy t�volabbi rokon �r�k�lte a h�zat. Minden h�zcsoportnak neve van, t�bbs�g�k a birtok els� tulajdonos�nak nev�t viseli. Amennyiben ez a csal�d kihalt vagy a rokon csal�dok sz�ma cs�kken, a h�zcsoport annak a csal�dnak a nev�t veszi �t, melynek t�bb h�za van ott.

    A szok�sok is folkloriz�l�dtak. A hagyom�nyokat m�r nem eredeti form�jukban �rzik, hanem hagyom�ny�rz� rendezv�nyeken eleven�tik fel. Pl. a r�nkh�z�st     A r�nkh�z�s az erd�ben kiv�gott feny�r�nkkel k�t�tt m�kah�zass�g – eredetileg h�shagy�kedden, �jabban farsangvas�rnap. A r�nk�t farsangi �s egy�b alakoskod�k k�s�ret�ben v�f�lynek �s koszor�sl�nynak �lt�z�tt leg�nyek �s le�nyok a faluba h�zz�k. A r�nk�n menyasszonynak �s v�leg�nynek �lt�z�tt le�ny �s leg�ny �l. A r�nkh�z�s maszkos figur�i k�t nagy csoportra oszthat�k. Egyik csoportjuk a j�t�k k�z�ppontj�ban �ll (�lmenyasszony, �lv�leg�ny, n�sznagy, �rd�g�k stb.). A m�sikhoz tartoznak a mell�kszerepl�k (borb�ly, k�sz�r�s, cig�ny stb.). Ut�bbiak feladata a felvonul�s sz�nes�t�se, az �rdekl�d�s felkelt�se. A m�kah�zass�g ut�n a r�nk�t el�rverezik. A p�nzt b�lra �s a k�lts�gekre ford�tj�k. A r�nknek els�dlegesen term�kenys�gvar�zsl� szerepe volt. A szok�st a Vas megyei szlov�nek �s magyarok az ausztriai n�metekt�l vett�k �t.
    A r�nkh�z�st eredetileg egy-egy faluban tartott�k, ha farsang idej�n senki nem h�zasodott.     A r�nkh�z�s sz�veg�t mindig aktualiz�lj�k. 

 A k�vetkez� id�zet a 2003-ban Szentgotth�rdon tartott r�nkh�z�son hangzott el,ahol a "b�r�" nemcsak a mai fiatalokkal, de az egyes felvakkal is viccel�d�tt:

    „Ide hallgassatok! Ti kencefic�vel kikent �regany�itok l�nygyerek unok�i. �gyesnek, h�ziasnak, takarosnak k�pzelitek magatokat. Meg vagytok gy�z�dve, hogy otthon n�lk�l�zhetetlenek vagytok dr�ga j� �desany�toknak. Pedig az eg�szb�l csak annyi igaz, hogy minden talpraesett fi�ra h�rom is jut bel�letek. �gyesek sem vagytok, mert akkor m�r tal�ltatok volna f�rjet magatoknak. H�ziasak sem vagytok. Ha azok lenn�tek, a leg�nyek sem voln�nak k�nytelenek a kocsm�t ig�nybe venni. Takarosak sem vagytok. A feh�rnem� mos�s�t is az �desany�tokra b�zz�tok. Ha j� any�tokat szeretn�tek, akkor f�rjhez menn�tek. Nem kellene agg�dnia szeg�nynek: L�nyom, l�nyom, mi lesz veled, ha �n m�r nem �lek?
    Most a leg�nyek k�vetkezzenek! K�nyelmesek vagytok, dologtalanok vagytok, az�rt van a hat�rban annyi parlagon hever� f�ld. Sz�gyen-gyal�zat, m�r t�k�t�k sincsen, t�kmagolaj�rt meg Szlov�ni�ba kell j�rnunk. Cs�ny�k vagytok…, a l�nyok k�nytelenek a kifalusi leg�nyekkel simogattatni magukat. Ugye, kedves h�lgyek, ehhez m�r van kedvetek? A le�nyokt�l f�ltek, a munka meg b�d�s nektek. Szeg�ny sz�leitek �s a m�g szeg�nyebb orsz�g tart el benneteket. Ami tetszik nektek, az az iv�s meg a v�laszt�kos besz�d. Szeg�ny Kazinczy, no meg L�rincze Lajos is megfordulna a s�rj�ban, ha hallana benneteket. �s ti akartok a l�nyoknak udvarolni? Nem csod�lom, hogy f�ltek, hogy nem �llnak sz�ba veletek… Diszk�ba j�rtok, de m�r az ugyanabba a faluba val� fiatalok sem ismerik egym�st. Tal�n jobb is �gy, nem sz�gyellitek egym�s el�tt…, hogy m�r teh�n sincs a falvakban. A gyerekek lassan azt hiszik, hogy a tehenek lil�k, mert csak a Milka csokir�l ismerik �ket.
    De van a falvakban m�s baj is. N�zz�k R�bat�tfalut. �k b�szk�k arra, hogy v�rosiak, de ha leesik a h�, ugyan�gy maguknak kell eldob�lni az �tr�l, mint a falusiaknak, mert a v�ros elfelejti �ket.
    Fels�sz�ln�k�n meg nemigen akarj�k megszokni, hogy �tmen� forgalom is van a faluban. Estefele �letvesz�lyes ott k�zlekedni, mert a kivil�g�tatlan biciklisek �gy k�v�lyognak az �ton, mint a m�hek rajz�skor.
    �gy hallottam, hogy az als�sz�ln�kiek k�ld�tts�get fognak k�ldeni Tasz�rra, hogy tanulm�nyozz�k, hogyan fognak k�z�s nyelvet tal�lni a faluban.
    Szakonyfaluban meg lassan nem kell az erd�be j�rni f�t v�gni, mert az erd� j�n be a faluba. Ha a gazda �szreveszi, hogy elfogyott a t�zel�, csak kil�p az ajt�n, �s lev�g egy kis t�zreval�t.
    Az orfalusi polg�rmester azzal henceg, hogy minden �vben elviszi az eg�sz falut kir�ndulni. De h�t k�nnyen teszi, mert az eg�sz faluval is csak f�lig telik meg a busz.
    A k�tv�lgyieket nem neh�z mostan�ban megismerni, mert nagyon fenn hordj�k az orrukat, mivel a nemzetk�zi �tkel�vel a falu megsz�nt zs�kutca lenni.
    Az ap�tistv�nfalviak meg �gy l�tszik, jobban szeretik a kifalusiakat, hiszen papot is, meg iskolaigazgat�t is �gy import�ltak m�shonnan.”

    Mint m�r eml�tett�k, a r�nkh�z�son eredetileg egy falu k�z�ss�ge vett r�szt. Mivel a szlov�nek ma Magyarorsz�gon alig vannak t�bben, mint egy „rendes” falu lakoss�ga, ez�rt ez az „�ssz-szlov�n” r�nkh�z�s �j hagyom�nyt teremtett. Az orsz�g k�l�nb�z� ter�letein �l� szlov�nek sz�m�ra fontos volt, hogy elj�jjenek oda, ahonnan sz�rmaznak. Fontos volt, hogy haszn�lj�k anyanyelv�ket, tal�lkozzanak egym�ssal.